A gyöngyök szétválnak.

Sötét a szerelem.

Vizes kések szöknek a szemembe ma.

Az ára ez lett.

A létezők is ellhullnak.

Érzelmek, konfliktus, szenvedés.

Dráma mindetütt ma,

Ahova csak néz.

Az ember fehér éjt keres.

Előttünk sár fodrozódik.

Sírni csak a tenger partján szeretek.

Mert könnyem ott csak cseppnek tűnik.

Néha úgy érzem futnom kell.

El a múltam elől...

Nem megy, nem tudom elmondani.

A szavakat melyekre a szükség kél,

Még nem ötlötték ki.